A forrásszövegben lévő formázást rendszerint elő kell állítani a fordításban is. Az OmegaT a támogatott (jelenleg: DocBook, HTML, XHTML, Open Document, OpenOffice.org) állományokban a sorok közötti formázási adatokat címkék használatával jeleníti meg. A rendszer a címkéket a szövegrészek hasonlóságának megállapítása során rendszerint figyelmen kívül hagyja. A fordításban megőrzött címkék megjelennek a célnyelvi dokumentumban.
A címkék elnevezése: A címkék egytől háromig terjedő betűből és egy számból állnak. Az egyedi számoknak köszönhetően az egymásnak megfelelő címkék csoportba foglalhatók, az azonos címkecsoporthoz tartozó, de voltaképpen különböző címkék pedig megkülönböztethetők. A betűk nem feltétlenül tükrözik a címke által képviselt formázás értékét (pl. vastag, dőlt stb.).
A címkék számozása: A címkék számozása címkecsoportonként növekszik. A "címkecsoport" jelenthet egyetlen címkét (pl. <br1>
) önmagában, vagy két, egymással párt alkotó címkét (pl. <i0>
és </i0>
). Egy szövegrészen belül az első csoport (páros vagy egyedüli címke) a 0 számot kapja, a második az 1 számot stb. Az alábbi példában három címkecsoport fordul elő (egy páros, egy egyedüli, majd ismét egy páros), a második példában csak egy (páros) csoport szerepel.
Párok és egyedüli címkék:A címkék egyedüliek vagy párosak lehetnek. Az egyedüli címkék a környező szöveget nem befolyásoló formázási információkat tartalmaznak (például egy plusz szóköz vagy egy sortörés).
<2132. egység><b0><Ctr+N></b0>, <br1><b2><Enter></b2><egység vége>
A <br1>
egyedüli címke és nem befolyásolja a környező szöveget. A páros címkék általában olyan stilizálási információkat tartalmaznak, amelyek a címkepár nyitó és záró eleme közötti részre érvényesek. Bármilyen változás éri a címkepárt, a nyitó címkének mindig meg kell előznie a záró címkét.
<3167. egység>Naplófájl (<b0>log.txt</b0>) a műveletek és hibák nyomon követéséhez.<egység vége>
A <b0>
és az </b0>
páros címke és a log.txt
szövegre vonatkozik.
Az OmegaT a címkéket a mondatok darabolása előtt állítja elő. A szövegdarabolási szabályoktól függően úgy tűnhet, hogy a címkék nem követik a fenti számozási és csoportosítási szabályokat. Vegyük szemügyre az alábbi szöveget: "Előtte: \. \s" után: Az alábbi szövegdarabolást várnánk (a <b0> és a </b0> a dőlt szöveg elejét és végét jelzik):
<... . egység> <b0>\. előtt \s után:</b0><egység vége>
Ha a szövegrészre a vonatkozó darabolási alapszabályokat alkalmazzuk, akkor a következő eredményt kapjuk:
<1990. egység> <b0>\. előtt <egység vége>
<1991. egység> \s után</b0><egység vége>
A szövegrész után pont és szóköz szabály alkalmazásakor az eredeti szöveg két szövegrészre darabolódik, annak ellenére, hogy a két <b0>
és </b0>
címkét egyazon szövegrészen belül egyben kellene tartani. Bizonyos esetekben ez még a fordításban is gondot okozhat, ha a címkéket a célnyelvi szórend érdekében el kell mozdítani (lásd alább: Címkeműveletek).
A címkékkel óvatosan kell bánni. Ha véletlenül módosulnak, az akár a végleges állomány egész formázását tönkreteheti. A helyes megközelítés a "ne javítsd ki azt, ami nem romlott el". Ennek ellenére célszerű tisztában lenni a lehetőségekkel.
Címkecsoport másolása: A címkecsoportokat egyszerűen a kívánt helyre másolhatja. Ne feledje, hogy címkepár esetén a nyitó címkének mindig meg kell előznie a záró címkét. Az átmásolt csoport által képviselt formázás a másolás helyén megismétlődik.
Például:
<0001. egység><b0>Ez a formázás</b0> itt megismétlődik.<egység vége>
Átmásolás után:
<0001. egység><b0>Ez a formázás</b0> itt <b0>megismétlődik</b0>.<egység vége>
Címkecsoport törlése:Egy címkecsoport törlése a szövegrészből való eltávolításával érhető el. Ne feledje, hogy egy címkecsoportnak mind a nyitó, mind a záró címkéjét törölni kell ahhoz, hogy a formázás nyoma teljesen eltűnjön, ellenkező esetben a lefordított állomány sérülhet. A címkecsoport törlésével a hozzá tartozó formázást törli a fordításból.
Például:
<0001. egység><b0>Ezt a formázást</b0> kívánja törölni.<egység vége>
Törlés után:
<0001. egység>A formázás törlődött.<egység vége>
Címkecsoportok sorrendjének megváltoztatása:Ha egy címkecsoport sorrendjét a célnyelvi mondatszerkezet érdekében módosítja, oda kell azt áthelyeznie, ahol annak a fordításban kell szerepelnie. A formázás a hozzá kapcsolódó részre lesz érvényes.
Például:
<0001. egység><b0>A nulladik formázás</b0> és az <b1>első formázás</b1> felcserélődik.<egység vége>
A sorrend módosítása után:
<0001. egység><b1>Az első formázás</b1> és az <b0>nulladik formázás</b0> felcserélődött.<egység vége>
A címkecsoportok sorrendjének módosításakor előfordulhat, hogy az egyik címkecsoport egy másik címkecsoportba ágyazódik bele. Ez nem okoz gondot, ha a külső címkecsoport teljes egészében magában foglalja a bezárt címkecsoportot. Vagyis egy címkepárnak mind a nyitó, mind a záró címkéjét át kell helyezni, mert különben a lefordított állomány sérülhet és megnyithatatlanná válhat. A bezárt szövegrészre mind a két formázás érvényesül.
Például:
<0001. egység><b0>Az</b0> <b1>első formázás</b1> a nulladik formázásba ágyazódik.<egység vége>
Beágyazás után:
<0001. egység><b0>Az első <b1>formázás</b1></b0> a 0. formázás belsejébe került.<egység vége
A jelölőcsoportok átfedése a jelölőcsoportok hibás használatából fakad, és eredményeként a lefordított állomány mindenképpen sérülni fog és megnyithatatlan lesz. Például:
<0001. egység><b0>Az</b0> <b1>első</b1> formázás össze fog zavarodni.<egység vége>
Hibás címkekezelést követően:
<0001. egység><b0>Az <b1>első</b0> </b1>formázás most már csakugyan összekavarodott.<egység vége>
A címke-ellenőrzési funkcióval felderítheti a (szándékosan vagy véletlenül) felcserélt címkéket és megjelenítheti a hibás szövegrészeket. A Ctrl+T gyorsbillentyűvel elérhető használata során egy párbeszédablak nyílik meg, benne az állományban gyaníthatóan hibás vagy széttagolt összes jelölővel. Ez a gond gyakran jelentkezik OpenDocument vagy OpenOffice.org állományokban, amelyek a fordítás során létrejövő címkehibák miatt esetenként nem nyithatók meg. A címkék kijavítása és a célszöveg újbóli előállítása könnyen végrehajtható a címke-ellenőrzési funkcióval. A Ctrl+T-vel megnyitható ablak háromhasábos táblázatból áll, ugróponttal a szövegegységhez, annak forrásnyelvi és célnyelvi tartalmához:
1 | Egy másik megjelenítési betűtípust választhat a <b0>Megjelenítendő betű</b0> párbeszédablakból. Megnyitása a <i1>Beállítások </i1> > <i2>Betű...</i2> menüpontból lehetséges. A párbeszédablakban beállíthatja a betű típusát és méretét. | 'n Mens kan 'n ander vertoonfont kies met die <b0>Vertoonfont</b0>-dialoogkassie. Kies <i1>Opstelling</i1> > Vertoonfont... op die kieslys. Die lettertipe én die lettergrootte kan met dié dialoogkassie verander word. |
A címkék vastag kék betűvel jelennek meg az eredeti és a lefordított tartalom könnyű egybevetése érdekében. Ha az ugrópontra kattint, a kurzor a szerkesztőben a szövegrészre ugrik. Javítsa ki a hibát, ha szükséges, majd a Ctrl+T
lenyomásával térjen vissza a címkeellenőrzés ablakához és javítsa ki a fennmaradó hibákat. A fordításban a címkehibák olyan címkemanipulációk, amelyek az eredeti szövegrészétől eltérő elrendezésű vagy számú címkét eredményezik. Egyes címkeműveletek szükségszerűek és ártalmatlanok, míg mások gondot okoznak a lefordított dokumentum előállítása során.
A címkék rendszerint az eredeti szöveg valamilyen formázását mutatják. Az eredeti szöveg formázásának egyszerűsítése nagy mértékben csökkenti a használandó címkék számát. Ha lehetséges, célszerű megfontolni a használt betűtípusok, -méretek, -színek egységesítését a fordítás egyszerűbbé tétele és a címkék használatával összefüggő hibák mennyiségének a csökkentése érdekében. Olvassa el a Címkeműveletek részt és tekintse át, milyen műveleteket hajthat végre velük. Ne feledje, hogy ha zavarják a címkék, jelenlétük pedig nem elengedhetetlenül fontos az adott munka szempontjából, akkor nagyban könnyíti a fordítást, ha eltávolítja őket az eredeti szövegből.
Ha szeretné látni a szövegben a címkéket, de a fordításban nem lesz rájuk szüksége, dönthet úgy, hogy kihagyja őket a fordításból. Ez esetben gondosan ügyeljen a címkékre, mert ha elfelejti kitörölni egy címkepár egyik elemét, a formázás félresikeredhet. Mivel a címkék magában a szövegben jelennek meg, szövegdarabolási szabályokkal elérhető, hogy csökkenjen a szövegrészekben lévő címkék száma. Ennek a funkciónak a használatát kezdő felhasználóknak nem ajánljuk.
Fontos: Az OmegaT még nem teljesen automatikusan kezeli a formázási hibák felderítését, ezért nem jelez, ha Ön hibát ejt vagy a célszöveg formázását a nyelv igényei szerint módosítja. Esetenként a lefordított állomány hibásan jelenik meg, OpenDocument / OpenOffice.org fájlok esetén pedig akár meg sem nyílik.
Egyes programozási nyelvekben (pl. PHP, C) speciális címkéket használnak helyőrzőként a printf függvénnyel kombinálva. Pl.:
$var =_("cool"); echo printf(_("Az OmegaT nagyon %s"),$var);
Ha a szöveget ebből a forráskódból állítjuk elő (pl. egy PO-szűrővel), akkor az OmegaT ezeket a változókat nem cseréli ki címkékre, mivel nem lehet eldönteni, hogy pl. az %s
valóban helyőrző-e, vagy magának a szövegnek egy része. Ugyanakkor lehetősége van ezen helyőrzők ellenőrzésére. A menüből válassza ki a Beállítások→ Címkeellenőrzés... pontot. Választhat egyszerű és átfogó ellenőrzés közül.
A printf-változók hivatalos szintaxisa a következő:
"%" [ARGUMENTSWAPSPECIFIER] [SIGNSPECIFIER] [PADDINGSPECIFIER] [ALIGNMENTSPECIFIER] [WIDTHSPECIFIER] [PRECISIONSPECIFIER] TYPESPECIFIER
Az átfogó ellenőrzés teljesen támogatja a fenti formátumot, a WIDTHSPECIFIER
kivételével. Egyszerű ellenőrzés esetén az alábbi szintaxis ellenőrzésére kerül sor:
"%" [ARGUMENTSWAPSPECIFIER] [PRECISIONSPECIFIER] TYPESPECIFIER
A helyőrzők sorrendjét módosíthatja, de ekkor - ha még nincs megadva - meg kell adnia az ARGUMENTSWAPSPECIFIER paramétert. Vagyis egy sorszámot és egy dollárjelet kell megadnia a %
után. Pl. a "%s egy %s alkalmazás"
megegyezik azzal, hogy a "%1$s egy %2$s alkalmzás"
, melyet lefordíthat ekként: a "a %2$s alkalmazás egy %1$s"
.
Jogi tudnivalók | Kezdőoldal | Tartalomjegyzék |